Látási kifáradás a látószerv komplex működéséből ered, a közeli munkát végzőknél átmeneti zavarok és elégtelenségek alakulnak ki a sugárizomzatban, a külső szemizmokban és a vegetatív idegi struktúrákban. A megnövekedett látást igénylő feladatoknál a panaszok összefüggésben állnak a fokozott akkomodációs és konvergencia kényszerrel. A tünetek multifaktoriális eredetűek, a tünetegyüttest asztenópiás szindrómának definiáljuk. A „közeli” elnevezést akkor használják, amikor a megfigyelt tárgy 1 méteren belül van. Ekkor a legnagyobb az akkomodációs és konvergenciahatás. A „tartós-nak tekintjük azt a szituációt, amikor az ember a sok órán keresztül egy közeli pontra fixáljanak minden nap. A „fixálás”-t akkor használják, amikor a munkahelyi körülmények nem engedik meg az 5-6 méteren túli kitekintést. A nem korrigált vagy nem teljesen korrigált fénytörési hibák, presbiópia, akkomodációs panaszok, állandó kontaktlencse viselés 45 év felett és komfortos binokuláris látás hiánya tovább fokozhatják asztenópiás panaszokat. A számítógépek megjelenése és használata magasabb szintű követelményeket hárít a látószervre, nagyobb megterhelés éri a szemet és mellé számos egész testet érintő betegség társul. Megterheli a nyakat, a felső végtagokat (vállat, felkart, könyököt, alkart, csuklót és az ujjakat), valamint a hát, a fenék, a mellüreg, sőt a láb is érintett. Mindezekkel összefüggésben a légzési, a keringési és az idegrendszer is komoly terhelésnek van kitéve. A nemzetközi egészségügyi gyakorlatban a számítógép okozta károsodásokat Computer Related Injuriesn-nek (CRI), számítógép okozta szembántalmak tünetegyüttesét összefoglalóan, Computer Vision Syndrome-nak (CVS) nevezzük. Az informatikai eszközök terjedésével és a helytelen használatukból eredő problémák felismerését követően új tudományág is született, a szemészeti munkaegészségügy, az ergoftalmológia. Célja legfőképpen a prevenció, a diszkomfort jellegű panaszok megoldása annak érdekében, hogy a munka hatékonysága maximális lehessen.
A tünetek hátterében az áll, hogy a képernyőn megjelenő szöveg olvasása sokkal nehezebb, mint a nyomtatott szövegé. A monitoron megjelenő szavak határvonalai elmosódottak, mivel a megjelenő karakterek pixelekből állnak. A szem számára megerőltetőbb a megjelenő kép élesre állítása. Az ebből adódó panaszok egyénenként változó, de függ, attól is, hogy valaki mennyi időt tölt el naponta a monitor előtt és a munkahelyen az ergonómiai szempontok mennyire érvényesülnek.
Az első tünetek ebből fakadóan a homályos látás, a vörös, fájó szemek. A kellemetlen látási tünetek enyhítése érdekében sokan előre hajolnak, vagy fejüket hátrabillentve, szemüvegük alsó részén keresztül nézik a monitort. Ezek a testhelyzetek nyakgörcsöt, a vállak elmerevedését vagy hátfájást okozhatnak. További panaszok a szem kiszáradása, irritációja, fényérzékenysége, a távoli tárgyak élesre állításának átmeneti zavara. Hosszútávon a panaszok körébe belép a fejfájás, fáradtság, szédülés, álmatlanság, ingerlékenység.
A DEWS 2007 definíciója alapján a száraz szem a szemfelszín és a könny multfaktoriális betegsége, valamint a könnyfilm instabilitását okozza, ezzel a szemfelszín lehetséges károsodását eredményezi. A könnyfilm megnövekedett ozmolaritásával és a szemfelszín gyulladásával jár együtt.
Ha a könnynek nő az ozmotikus koncentrációja, akkor kivonja a corneán keresztül a csarnokvíz vizét. A könnytermelés csökkenésével az ozmolaritás növekedésével a könny hypertóniássá, a corneát dehydrálttá válik.
Szemszáradásos panaszok kialakulásában több tényező is részt vesz. Monitor előtt amennyiben a fejet lehajtva tartják, a képernyő pedig szemmagasság felett van elhelyezve, nő a nyitott szemfelszín, nagyobb a könnypárolgás. Percenként kb. 20-szor pislogunk, a számítógép monitorja előtt 7-szer lép életbe ez a reflex. A száraz, huzatos, szennyezett irodai levegő, kontaktlencse használata, a túlzott megvilágítás is hozzájárulhat a száraz szemhez. A ki nem javított vagy nem jól korrigált fénytörési hiba miatt (hipermetrópia, persbyópia) a szem túlzott akkomodációja miatt a szemszáradás fokozódik.
Asztal, szék
Az asztal méreteinél figyelembe kell venni kényelmesen, hogy férjenek el alatta a lábak – ezért nem szerencsés, ha az asztal alá kerül a számítógép háza -, és a kezeket ne kelljen felfelé emelni. Ha az asztal nem állítható, akkor a magassága legalább 720 milliméter legyen, lapjának mérete személyenként legalább 1600 széles és 800 milliméter mély. A megfelelő szék segít, hogy a gerinc természetes tartásban, egyenesen maradjon és a csigolyákra nehezedő nyomás egyenletes legyen. Ez azzal érhető el, ha az ülőalkalmatosság állítható magasságú, és az ember lábszárai és a felkarok majdnem függőlegesek, a combok majdnem vízszintesek, és a talpak stabilan megtámaszthatók a földön vagy a lábtartón. (MSZ ISO 9241)
Monitor és a szem távolsága
Minimum 50-70 cm legyen de a távolság függ a monitor méretétől is. Amikor az ISO-9241 szabvány készült, akkoriban a 15″-os monitorok voltak a legelterjedtebbek. Az elmúlt időszakban azonban a 17″-os és az ennél nagyobb képernyők dominálnak. W. Jaschinski és társai 1999-ben végzett vizsgálatai szerint a 40-50 cm-es monitor-szem távolság kevésnek bizonyul. Laboratóriumi kísérleteik eredményei szerint a kísérletben részt vevő személyek a 90 cm távolságot preferálták. A leginkább elfogadott monitor-szem távolságok a 66-110 cm-es tartományba estek, ahol a 66 cm-es távolságnál több panasz merült fel, mint a 98-asnál, tehát minél távolabb kell a monitort elhelyezni a dolgozótól. (MSZ ISO 9241)
Egér és billentyűzet
Gyakori billentyűzethasználat (azaz folyamatos gépelés) esetén a felhasználó előre dől munkavégzés közben. A billentyűzet ugyancsak 30 cm-re legyen tőle, de az egér, 25 cm-re. Ekkor mindkét könyöknek letámaszthatónak kell lennie. (MSZ ISO 9241)
Világítás
Az ANSI-HFS 100-1998 szabvány szerint a számítógépes munkaállomások megvilágítási értékének a 200-500 luxos tartományba kell esni. O. Schütz „Kétkomponenses világítás – Korunk korszerű irodavilágítása” című előadásvázlatában azt állítja, hogy 100-200 luxos világítás mellett lehet legjobban látni a képernyőt, viszont olvasáshoz 500 lux megvilágítási érték szükséges. Ezért a megoldást a kétkomponenses rendszer felhasználása jelenti. A kétkomponenses megvilágítás egy indirekt általános világításból és egy helyi világításból áll, így nincs közvetlen képtükröződés, és nem káprázik a szem, világosak a függőleges felületek és a munkaterület megvilágítása az egyéni igényeknek megfelelően állítható. Az ilyen rendszer kialakításához egy 3 és 5 méter közötti belmagasságú világos, zárt mennyezetre van szükség. (MSZ ISO 9241)
Jel minősége
A jó készülék képernyőjén megjelenő jelek tiszták, élesek, stabilak, a szöveg a megkívánt távolságról, könnyen és kényelmetlenségek nélkül olvasható. A frissítési rátának ideális esetben 100 Hz körülinek kellene lennie.
Milyen fénytörési hibák vannak?
Helyes fénytörésű szemnél (emmetrópia) a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak, a szemlencse nyugalmi állapota mellett, pontosan a retina fovea centrálisában metszik egymást, tehát a szem távolpontja a végtelenben van. Távoli korrekcióra nincs szükség.
A fénysugárnyaláb útja emmetrópia esetén
( Forrás: http://mypremiereyecare.com/common-vision-conditions/)
Ha a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak a szemlencse nyugalmi állapota mellett a retina előtt találkoznak össze rövidlátásról (myópia) beszélünk. Ilyenkor a szem távolpontja a végtelen és a szem elülső fősíkja között helyezkedik el. Az emmetrópia eléréséhez konkáv, mínuszos lencsére van szükség, amely szóró hatása miatt a fénysugarak a retinán egyesülnek képponttá.
A fénysugárnyaláb útja myópia és korrigálása esetén
( Forrás: http://mypremiereyecare.com/common-vision-conditions/)
Amennyiben a végtelenből érkező fénysugarak-alkalmazkodás mentes esetben- a retina mögött találkoznak, távollátásról (hypermetrópia) beszélünk. Távolpontja virtuálisan a szem mögött van. A távolpont végtelenbe kerüléséhez konvex, pluszos lencsére van szükség, amely gyűjtő hatásának köszönhetően a fénysugarakat a retinán egyesíti.
A fénysugárnyaláb útja hypermetrópia és korrigálása esetén
( Forrás: http://mypremiereyecare.com/common-vision-conditions/)
Ha a végtelenből kiinduló fénysugarak közül, a nyugalmi állapotú lencsén való áthaladás után, a vízszintes síkban haladók nem azonos pontban egyesülnek, mint a függőleges síkban haladók, akkor asztigmiáról beszélünk. Ha a törőerők iránya merőleges egymásra, az asztigmia szabályos, korrekciója cilinderes hatású szemüveglencsével történik. Ez a pont nélküli leképzés társulhat távollátással és rövidlátással is, ilyenkor a megfelelő konkáv és konvex lencsét is felhasználjuk arra, hogy a szemet helyes fénytörésűvé tegyük.
Az első hitelesnek tekinthető nyugati források szerint a neves fizikus, Roger Bacon írta le először a lencsék nagyítóképességét 1262-ben. A szemüveget a XIII. század végén találhatták fel. Feltalálásának helye és készítésének központja, Észak-Itália lehetett, mert ebben a korban ott volt a minőségi üveggyártás központja. A szemüveg elterjedésének nagy lökést adott a 1445-ben a könyvnyomtatás feltalálása és ezt követően az analfabéta személyek számában történt pozitív változás. Az első látásjavító eszköz az olvasókő volt, mely tulajdonképpen egy üveggömbszeletnek megfelelő olvasónagyító, amit közvetlenül a betűkre helyezve alkalmaztak. Ez az egymagában használt lencse az idők folyamán egyre közelebb került a szemhez. Eleinte kézi lupeként használták, majd 1720 körül a német Baron Philip Von Stosch monokliként kezdte el terjeszteni. A tulajdonképpeni szemüveg, mely már középrésszel és két szárral rendelkezett, 1746-ban született meg. Alkotója „Monsieur Thomin” párizsi optikus. (A szemüveg története)
A látszerész szakma 200 éves múltra tekint vissza. Hazai kialakulását német, olasz, osztrák, morvaországi optikusok indították el. A GAMMA Finommechanikai és Optikai Művek Rt. 1946 tavaszán kezdte meg a szemüveglencsék gyártását. A MOM 1961. január 1-jei hatállyal átvette a Gamma Optikai Művek optikai profilját és honosította meg a szemüveglencse-gyártást. 1971-ben a MOM megnyitotta mátészalkai gyárának kapuját, 1991-ben privatizálták a műanyaglencse majd 1992-ben a szemüveglencse üzemeket. 1998 Jogutód nélkül megszűnt.
Világvezető szemüveglencse gyártói 1990 évek óta képviseltetik magukat Magyarországon.
Az 1846-ban Jenában alapított Zeiss gyár őse optikai területen szerzett szakértelmét 1912-ben kezdte hasznosítani a szemüveglencsék gyártásának területén is és tette elérhetővé a szemüveget a széles tömeg számára. Az első alkalommal 1940-ben gyártott, 100%-ban szintetikus úton előállított műanyag lencsék adják ma általában a szemüveglencsék alapját. A német cég 1991-ben két gyárat épít Magyarországon. A Carl Zeiss Hungaria Optikai Kft. tíz év alatt Közép-Kelet-Európa legnagyobb szemüveglencse- és távcsőgyártó bázisát építette fel a Mátészalkai Ipari Parkban. 2009 tavaszán befejeződött a mátészalkai üzemben a műanyaglencse-termelés, és ezzel párhuzamosan kezdődött meg az üveg lencsegyártó kapacitás fejlesztése. (A Carl Zeiss cég története)
A Hoya vállalat története 1941-ben kezdődött Japánban Hoya városában. Ekkor látott neki a Yamanaka testvérpár Hoya városában- ma Nishitokyo- amibiciózus tervük, az optikai lencsegyártás megvalósításának. 1963-ban a Hoya volt az első gyártó, amely sikeresen alkalmazott tükröződésmentesítő réteget üveglencsén, majd később műanyag lencséken is. 1999 szeptemberében a Hoya Vision Care Europe felvásárolta a Buchman-MOM Rt.-t, így Magyarországon két városban is jelen vannak. Mátészalkán a receptúra lencsék gyártása folyik, míg a budapesti egység fő profilja a Rx receptúra labor működtetése, illetve a lencsék és az optikai berendezések értékesítése. A 2011. októberben bekövetkezett thaiföldi áradásokat követő helyreállás után a mátészalkai Hoya vállalat (Hoya Szemüveglencse Gyártó Magyarország Zrt.) Európa egyik központi gyártóegységévé fejlődött. (Cégtörténet)
Az Essilor története a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor a francia optikai piacot 2 meghatározó jelentőségű, szerte a világon domináns optikai nagyvállalat uralta: az Essel és a Silor. Mindkét cég korábbi technológiai újításai hozzájárultak ahhoz, hogy az Essilor csoport máig vezető a szemüveglencse gyártás területén. A Varilux multifokális (progresszív) lencse feltalálása 1959-ben az Essel, míg az Orma 1000 műanyag lencse feltalálása ugyanebben az évben a Silor nevéhez fűződik. 1972. január 1-jén a két vállalat egyesülése révén megalakult az Essilor. Az Essilor Optika Kft. 1990-ben alakult Magyarországon. (Az Essilor története)
Szemüveglencsék típusai
Egyfókuszú lencsék
Az egyfókuszú szemüveglencse – más néven unifokális lencse – teljes felületén ugyanannyi a dioptria lefutása. Előnye, hogy széles a látómező. Adott távolságra nyújtanak éles látási lehetőséget és egy adott dioptriával készülnek. Egyfókuszú olvasó szemüvegen keresztül nem látunk élesen távolra, sem köztes távolságokra, ezért sokan előre hajolnak, hogy a monitort is élesen lássák.
Kétfókuszú (bifokális) lencsék
Két egyfókuszú lencse kombinációja. Felső része távolra, az alsó részen kialakított szegmens közelre szolgálja a látás élességét. Ennek hátránya azonban, hogy éles választóvonal van a távoli és a közeli dioptriák között. A köztes terület homályos marad, és a hirtelen képugrás is zavaró lehet. Köztes távolságra nem használható jól, mert az átmeneti dioptria érték hiányzik belőle. Előnye a széles látómező.
Többfókuszú (progresszív, multifokális) lencsék
A multifokális lencse megszámlálhatatlanul sok fókuszponttal rendelkezik és bármilyen távolságra éles képet ad. A lencsefelülete alapvetően 4 nagy részre van felosztva. Távoli, közeli rész. A középső harmadban található az átmeneti zóna vagy csatorna, ahol a dioptria fokozatosan erősödik a távoli mezőtől az olvasó mezőig, így magába foglalja az összes köztes dioptriát, amire szükségünk lehet bármilyen munkavégzéshez. A fokozatosan változó dioptria következtében a csatorna melletti széli részeken, a negyedik mezőben torzítások léphetnek fel. Egyes mezők mérete csökken, főleg az olvasó mezőé, nincs akkora látótere, mint egy olvasószemüvegnek ahol a lencse teljes felülete olvasásra való. Az addíció emelkedése a csatorna és az olvasórész tekintetében a látómező-szélesség csökkenését eredményezi, amely a képernyő előtti munkavégzést nehezítheti. A legújabb FreeForm technológiával készülő lencséknél a progresszió a lencse mindkét felületén megosztva jelentkezik, így biztosítják optikailag a legnagyobb látómezőt, elcsökkentve a széli torzításokat.
Beltéri munka-szemüveglencsék
Az addíció mértékének ( azaz a távoli és közeli dioptriaátmenet mértékének) növekedéséve a látómező mélységének csökkenését is magával vonzza – az erősebb dioptriának rövidebb a fókusztávolsága-, az egyfókuszú lencsék használatával közeli munka kevésbé lesz komfortos. A progresszív lencsék közeli és köztes mezőinek látómező- szélessége csökkenése is kényelmetlenné tehetik közeli munkavégzést. Extra széles közeli és köztes látómező- szélességet tud nyújtani a beltéri lencsék családja. A munkaszemüvegek a multifokális lencsék továbbfejlesztése során jöttek létre, ugyanis kiderült, hogy a rengeteg kísérletileg legyártott multifokális próbafelület közül néhányat nagyon jól lehet használni kimondottan ülőmunkához. Az első munkaszemüveget 1987-ben az Essilor dobta piacra, de tömeges elterjedésük csak a ’90-es évek közepétől kezdődött, amikorra szinte minden jelentősebb lencsegyár kihozta a saját modelljét.
A folyamatos dioptria átmenettel készült szemüveglencséket a köznyelvben és a lencsegyártó cégek sokféle elnevezéssel illetik. Munkaszemüveg- lencse, dinamikus olvasólencse, beltéri-, munkaprogresszív szemüveglencse.
A szemüveget használó felé a munkaszemüveg-lencse elnevezést szokás közvetíteni, így könnyebb asszociálnia az irodai munkára, de az élethelyzetétől is függ, melyik szót használjuk. Fontos azt is tisztázni, hogy a nem minden munkavégzéshez használt szemüveglencse egyenlő a munkaszemüveg-lencsével. Természetesen a munkaszemüveg nem csak irodai munkához, képernyő előtti munkavégzéshez használható, hanem bármilyen beltéri tevékenységhez, amely éles látást igényel közeli és különböző közbenső távolságokra egyaránt.
Egyfókuszú lencsék
Az egyfókuszú szemüveglencse – más néven unifokális lencse – teljes felületén ugyanannyi a dioptria lefutása. Előnye, hogy széles a látómező. Adott távolságra nyújtanak éles látási lehetőséget és egy adott dioptriával készülnek. Egyfókuszú olvasó szemüvegen keresztül nem látunk élesen távolra, sem köztes távolságokra, ezért sokan előre hajolnak, hogy a monitort is élesen lássák.
Kétfókuszú (bifokális) lencsék
Két egyfókuszú lencse kombinációja. Felső része távolra, az alsó részen kialakított szegmens közelre szolgálja a látás élességét. Ennek hátránya azonban, hogy éles választóvonal van a távoli és a közeli dioptriák között. A köztes terület homályos marad, és a hirtelen képugrás is zavaró lehet. Köztes távolságra nem használható jól, mert az átmeneti dioptria érték hiányzik belőle. Előnye a széles látómező.
Többfókuszú (progresszív, multifokális) lencsék
A multifokális lencse megszámlálhatatlanul sok fókuszponttal rendelkezik és bármilyen távolságra éles képet ad. A lencsefelülete alapvetően 4 nagy részre van felosztva. Távoli, közeli rész. A középső harmadban található az átmeneti zóna vagy csatorna, ahol a dioptria fokozatosan erősödik a távoli mezőtől az olvasó mezőig, így magába foglalja az összes köztes dioptriát, amire szükségünk lehet bármilyen munkavégzéshez. A fokozatosan változó dioptria következtében a csatorna melletti széli részeken, a negyedik mezőben torzítások léphetnek fel. Egyes mezők mérete csökken, főleg az olvasó mezőé, nincs akkora látótere, mint egy olvasószemüvegnek ahol a lencse teljes felülete olvasásra való. Az addíció emelkedése a csatorna és az olvasórész tekintetében a látómező-szélesség csökkenését eredményezi, amely a képernyő előtti munkavégzést nehezítheti. A legújabb FreeForm technológiával készülő lencséknél a progresszió a lencse mindkét felületén megosztva jelentkezik, így biztosítják optikailag a legnagyobb látómezőt, elcsökkentve a széli torzításokat.
Beltéri,-munkaszemüveg lencsék
Az addíció mértékének ( azaz a távoli és közeli dioptriaátmenet mértékének) növekedéséve a látómező mélységének csökkenését is magával vonzza – az erősebb dioptriának rövidebb a fókusztávolsága-, az egyfókuszú lencsék használatával közeli munka kevésbé lesz komfortos. A progresszív lencsék közeli és köztes mezőinek látómező- szélessége csökkenése is kényelmetlenné tehetik közeli munkavégzést. Extra széles közeli és köztes látómező- szélességet tud nyújtani a beltéri lencsék családja. A munkaszemüvegek a multifokális lencsék továbbfejlesztése során jöttek létre, ugyanis kiderült, hogy a rengeteg kísérletileg legyártott multifokális próbafelület közül néhányat nagyon jól lehet használni kimondottan ülőmunkához. Az első munkaszemüveget 1987-ben az Essilor dobta piacra, de tömeges elterjedésük csak a ’90-es évek közepétől kezdődött, amikorra szinte minden jelentősebb lencsegyár kihozta a saját modelljét.
A folyamatos dioptria átmenettel készült szemüveglencséket a köznyelvben és a lencsegyártó cégek sokféle elnevezéssel illetik. Munkaszemüveg- lencse, dinamikus olvasólencse, beltéri-, munkaprogresszív szemüveglencse.
A szemüveget használó felé a munkaszemüveg-lencse elnevezést szokás közvetíteni, így könnyebb asszociálnia az irodai munkára, de az élethelyzetétől is függ, melyik szót használjuk. Fontos azt is tisztázni, hogy a nem minden munkavégzéshez használt szemüveglencse egyenlő a munkaszemüveg-lencsével. Természetesen a munkaszemüveg nem csak irodai munkához, képernyő előtti munkavégzéshez használható, hanem bármilyen beltéri tevékenységhez, amely éles látást igényel közeli és különböző közbenső távolságokra egyaránt.
Szemtávolság: a bal és jobb szem közötti távolság mérése a pupilla közepétől az orrnyeregig.
Személyes igények: Figyelembe kell vennünk a foglalkozását. Irodai munkát végez, vagy napközben többet tartózkodik kinn a szabadban? Mi az a szabadidős tevékenység, amelyet a legszívesebben végez?
Áttekintési magasság: a pont, amelyen a bal és jobb szemünk keresztülnéz a lencsén, szintén változó, szemről szemre. A szemüveg alsó pereméről mérjük, azaz a szemüvegkeret aljától.
Keret dőlésszög: mivel minden egyes arcnak más a profilja, a szemüvegek illeszkedési szöge is eltérő.
A szem és szemüveglencse közötti távolság: ez a távolság szintén egyénről-egyénre változó. A szakemberek ezt hívják hátoldali csúcspont-távolságnak. Például egy európai és ázsiai ember arcprofilja különböző.
A keret íveltsége: a szemüveg archoz való minél jobb hozzáigazítása miatt a keret enyhén ívelt. A szakemberek ezt nevezik a keret íveltségi szögének. Egy személyre szabott lencse pontos kiszámításához ezt a paramétert is figyelembe kell venni (10. ábra). ( Jobb Látás, 2012)
Vékonyított lencsék
Az alap, azaz a normál vastagságú műanyag lencse pl. 1.49 értékű, míg a vékonyított lencsék műanyag alapanyag esetén 1.53, 1.56, 1.59, 1.6, 1.67, 1.74, üveg alapanyag esetén 1.6, 1.7, 1.8, 1,9 törésmutatóval készülnek. A lencsék szél- és középvastagságának csökkentése érdekében nagyobb törésmutatójú alapanyagot használunk. A magasabb törésmutatóval rendelkező lencsék rugalmassága és szakítószilárdsága nagyobb, tömegük általában kisebb az azonos dioptriájú normál vastagságú műanyag lencséknél. Ezen lencsék optikai tulajdonságai, hogy természetes látást, kiváló képalkotást nyújtanak, kevesebb a széli torzítás és a szemeket optikailag kevésbé nagyítja vagy kicsinyíti. A szférikus felületű szemüveglencsékhez képest kisebb vastagságot eredményez, ha az azonos alapanyagú lencsét aszférikus kialakítással készítik el.
Felületkezelések, rétegek
A felületkezelések erősítik a szemüveglencséket, javítják a hatásfokukat. Láthatatlan felületkeményítő rétegek biztosítják, hogy a mindennapi viselés során a lencsék ne karcolódjanak és ezáltal tisztább, élesebb látást nyújtsanak. Csillogás csökkentése anti-reflex (tükröződés-csökkentő) réteg hiányában a lencse felületéről a fény egy része visszatükröződik a szembe. Ha nincs visszatükröződés, élénkebbek a kontrasztok és a szem sem fárad el annyira. A lencsén a külső szemlélő számára is kevésbé látszik tükröződés. Esztétikusabb látványt nyújt és jobban tartható a szemkontaktus is, mivel egy anti-reflex réteg nélküli szemüveglencsén keresztül nem mindig látni a viselő szemeit. A fénytörés szempontjából fontos, hogy egy lencse tiszta legyen. Víz-, por- és szennyeződéstaszítás bevonatokkal könnyebben elérhetőek. A túlzott UV sugárzás kiváltó oka lehet kataraktáknak, retinális károsodásoknak, szaruhártya sérüléseknek és egyéb szemproblémáknak. Ultraibolya sugárzás ellen védő kezelés is elérhető. Az LCD és LED számítógépek, TV képernyők, okostelefonok, táblagépek és GPS készülékek kék fényt bocsátanak ki. A kék fény, vagyis a LED-es mesterséges megvilágítás hatására csökken a melatonin-termelés és ébrenléti módba kapcsolja a szervezetünket. Megzavarja a természetes fényviszonyok mellett több százezer év alatt kialakult belső biológiai óra, az úgynevezett cirkadián ritmus működését. A kékfény-blokkoló réteg semlegesíti a digitális eszközök képernyője által kibocsátott kék fényt, és így megelőzi a szem megerőltetését és a szemfáradtság kialakulását. Csökkenti a ragyogást, kontrasztosabb látást, ezáltal természetesebb színérzékelést biztosít.
Dioptriás napszemüveg
A felírt dioptriás lencsét kérheted optikai vagy napszemüveg keretbe is. A lencsét tartósan színezik le a lencsegyártók 15-25-50-65-75-85% százalékos árnyalatban. Alapszínek a barna, szürke, zöld. Kérheted polarizált lencsékkel, tükrös bevonattal, egyfókuszú vagy multifokális kivitelben is.
Előtétes szemüvegkeret
Az előtétbe és a keretbe beépített mágnesnek köszönhetően egy pillanat alatt napszemüveget varázsolhatunk az optikai keretünkből. Üzleteinkben nagy választékban elérhetőek több színben, méretben, fém és műanyagkerettel.
Chemistrie mágneses Clip-on
Az előtétet egyedileg is le tudjuk gyártatni- bármelyik szemüvegkerethez- ha esetleg mégsem találnál az előregyártottak között. A Clip-on a lencsékbe diszkréten befúrt mágnessel illeszkedik az optikai kerethez. 11-féle polarizált napszemüveglencse színárnyalat közül választhatsz. Akár Swarovski kristálydíszítéssel is kérheted a clip-on mágnesét!
Fényre sötétedő lencse
A fényre sötétedő lencsék a fény hatására besötétednek, illetve kivilágosodnak. A legtöbb gyártónál szürke, barna és zöld színben, klasszikus és XTRActive kivitelben is elérhetőek.
Szemüveg felett viselhető napszemüveg
A napszemüveg kialakításának köszönhetően szinte bármelyik optikai keretre rávehető. Kiváló áron kapható polarizált lencsés keretek.
Az okos eszközök használata az utóbbi évtizedben felgyorsult, mi több a Covid 19 járvány hozadékaként még több időt töltünk digitális eszközök előtt (home office, online vásárlások, szórakozás stb.).
A digitális eszközök és a ledfények, LED-es TV-k, fényszórók mind kibocsátják az úgynevezett káros ibolya-kék fényt. A kékfény mélyebbre képes hatolni a szemben, mint az UV-sugarak. Így befolyásolja a biológiai óránkat, illetve a retina visszafordíthatatlan károsodásához (makula degenerációhoz) vezethet.
A kékfény szűrő szemüveglencsék, szelektíven szűrik ki a kék-ibolya fényt, a károsat visszaveri (HEV 380-455nm), a hasznosat átengedi (460nm fölötti).
Kinek javasolt a kékfény szűrős szemüveg?
Manapság az emberek többségének érdemes kékfény szűrős szemüveget használnia. Elsősorban az irodai dolgozók a veszélyeztetettek, de a gyerekek, nyugdíjas korúak is kiemelt figyelmet érdemelnek. A KSH 2020-s adatai szerint a 16–24 évesek 97%-a, a 65-74 évesek 44 %-a használja naponta az internetet. A napi gyakorisággal internetező 16–24 évesek legnagyobb hányada 40%-a átlagosan 3–4 órát, míg a legidősebb 65–74 éves korosztály több mint fele 1–2 órát barangolt a neten.
A szűrőréteg további előnyei:
– a szem kevésbé fárad el a képernyő előtt, javul a koncentráció, munkahatékonyság
– blokkolja az erős, vakító fényt
– a látott kép torzulásmentes lesz
– javítja az alvás minőségét
Bizonyos üzletekben (jellemzően hipermarketekben, drogériákban) lehet találkozni előre legyártott, keretbe foglalt dioptriás szemüvegekkel. Túlzás ezeket a látássegítő eszközöket olvasószemüvegnek nevezni, mivel optikai szempontból megkérdőjelezhető minőségűek.
Csupán arra alkalmasak, hogy az ember hirtelen valamit megnézzen, 1-2 percre feltegye például egy újság apróhirdetését, vagy aláírjon egy nyomtatványt. Hosszú távon viszont nem ideálisak ahhoz, hogy az egyén olvasáshoz, számítógépes munkához használja.
Miért?
- Nem felel meg a leendő tulajdonos egyedi méreteinek. (pl.: pupillatávolság, pupillamagasság, aszimmetrikus pupilla stb.)
- Szinte kivétel nélkül optikai hibákkal terhelten és alapanyagból készülnek el. Optikailag torzítanak, pontatlan a dioptria, nem kívánatos prizma-hatás léphet fel. Javíthatatlan az alapanyag, a keretek nem bonthatóak, így lencsecserére sincs lehetőség! A lencsék nem esnek át felületkezelésen, könnyen tükröződnek, sérülékenyek, így nagyon hamar teljesen használhatatlanokká válhatnak.
- Az emberek jelentős részének a szeme különböző fénytöréssel rendelkezik, a kész olvasók dioptriái pedig ugyanolyanok mindkét oldalon, így nem tudnak alkalmazkodni az egyén igényeihez.
- A rossz szemüveg fejfájást, égő-szúró és idegentest- érzést, a szem kivörösödését, viszketését, könnyezést, hányingert vagy akár szédülést is okozhat.
- Egy kész olvasószemüveg vásárlásakor sokan beleesnek abba a hibába, hogy az áruházban próbálgatva döntik el, hogy hány dioptriás szemüveget vegyenek. Szinte mindenki erősebb dioptriájú szemüveget választ!
- Vigyázzon szemére és látása egészségére!
Egy jó szemüveg, egy megfelelő kontaktlencse kiválasztása a precíz és alapos vizsgálattal kezdődik. A látásvizsgálat anamnézis felvételével kezdődik. Megbeszéljük, hogy milyen tapasztalatai, tünetei, esetlegesen panaszai, alapbetegségei vannak. Igen, sokat kérdezünk. Az anamnézis egy „fél szemüveg”.
- A következő lépés egy computeres szemvizsgálat. Ez egy objektív vizsgálat, a számítógép megfigyeli mindkét szemét és nagyon pontos becslést végez arra vonatkozóan, hogy milyen dioptriára lenne szüksége az ideális távolba nézéshez.
- Ezután következik a szubjektív látásvizsgálat, a jól ismert lencsék és a látásvizsgálat tábla. Egy 5 méterre lévő tábláról kell leolvasnia betűket, számokat és az aktív részvétele segítségével megállapítjuk a pontos dioptria mértékét.
- Utolsó lépésnél- amennyiben szükséges- megállapítjuk az olvasó dioptriát.
· Preventív jelleggel szűrjük a szembetegségeket, szükség esetén illetv
– Természetesen használjon megfelelő dioptriával ellátott szemüveget minden élethelyzetre. Életkortól függően, más dioptriájú lencsére lehet szükség távolra, közelre, köztes távolságra. Rendszeresen ellenőriztesse látáséllességét!– Táplálkozzon egészségesen! Fogyasszon olyan ételeket ( vagy vitaminokat), amik gazdagok cinkben, omega-3 zsírsavakban, luteinben, béta-karotinban, és zeaxantinban!
– Fontos a rendszeres szemészeti szűrés, legalább 2 évente menjen el szemészetre! Ha alapbetegsége van (cukorbetegség, magas vérnyomás) ennél sűrűbben kell járni. Érdemes friss laborlelettel érkezni.
– Napszemüveggel védekezzen az UV-sugárzás ellen! Az UV-sugarak a szemlencsét és a retinát is károsíthatják.
– Minél kevesebb időt töltsön monitor előtt. Amennyiben ez nem megoldható figyeljen a folyadékbevitelre, pislogjon tudatosan, tartson szünetet. 20-20-20 szabály. Minden 20 percben 20 másodpercig fókuszáljunk távolra (legalább 20 lábra, azaz mintegy 6 méterre). A monitort állítsa megfelelő helyre, távolságra és megfelelő fényerőre. Használjon kékfényszűrős lencsét!
– Figyeljen a szem nedvesítésére! A szem felszínét borító könnyfilm rétegnek számos fontos feladata van és sokkal nagyobb jelentősége van, mint egy laikus ember gondolná. állandóan nedvesen tartja a szaru- és kötőhártyát , oxigénnel és tápanyaggal lája el a külső szaruhártyaréteget, kiegyenlíti a szaruhártya egyenetlenségeit, védi a szemet a külső bakteriális és vírusos támadásoktól, valamint kiöblíti és eltávolítja a néha bekerülő idegen testeket.
Ha betérünk egy optikába ott találkozhatunk az optikussal. A vizsgálati eredmények alapján, személyes igényeinkre szabva kiválasztja a megfelelő lencsét. Meghatározza annak típusát, vastagságát, a megfelelő rétegkombinációt és a gyártóját. Segít kiválasztani az archoz és lencséjéhez a leginkább illő keretet. Ő készíti el részünkre a szemüveget. Miután a műhelyben elkészült a szemüveg, azt a vásárló fejéhez illeszti, beállítja.
Az optometrista képzettségének köszönhetően megvizsgálhatja szemünket és felírhatja a szemüveget, kontaktlencsét. Amennyiben a látásvizsgálat során elváltozást vagy szembetegségre utaló jelet észlel, akkor tovább küldi páciensét a szemészorvoshoz.
A szemészorvos fő feladata a gyógyítás, a szemészeti problémák diagnosztizálása és kezelése. Természetesen ők is írnak fel szemüveget, de sok szemész ezt a feladatot ma már átadja az optometristáknak.
Az édes vízben élő akantamőba (acanthamoeba) és az általa okozott szaruhártya-gyulladás miatt. A betegséget, majdnem mindig a nem higiéniás kontaktlencse használata idézi elő. A lencsék huzamosabb ideig tartó folyamatos használata – „benne alszok, nincs kedvem kivenni”- túlhordása- „eddig sem volt bajom attól, hogy 4 hét helyett 8 hétig használtam” vagy akár a nem jól megválasztott alapanyag is kedvez az amőba életvitelének. Oxigénhiányos környezet jön létre, károsodik a szaruhártya hámszövete, amely kiváló táptalajt biztosít a baktériumok számára és ez a kis élősködő ezekkel a bacilusokkal táplálkozik. Egyre mélyebbre ássa magát az emberi szövetben kutatva a tápláléka után és akár a teljes szaruhártya állományt megemészti. Súlyos esetekben a gyógyulás hosszadalmas és akár szaruhártya átültetés válhat szükségessé. Íme egy video a szaruhártya transzplantációról: http://optika.hu/#!/magazine?article=12858
A tanulmányok alapján a kontaktlencsék tisztítására a „dörzsöléses-öblítéses” módszer a leginkább alkalmas, még a „dörzsölés nélküli” kontaktlencse-tisztító oldatok esetén is!!!
Miért fontos ez? Rendszerint mikroorganizmusok, a könny összetevői (fehérje,zsír, szerves anyagok), kozmetikumok és egyéb anyagok felrakódnak a kontaktlencse felszínén és/vagy a lencse anyagában, amelyek növelik a lencseviseléssel összefüggő szövődmények kialakulását, azaz fertőzésekhez, allergiához, komfortérzet csökkenéshez, látásromláshoz vezethetnek.
- Töltse meg a kontaktlencsetartót ápoló folyadékkal. Vegye le a jobb oldali lencsét a szeméről és helyezze a tenyerébe.
- Öntsön néhány csepp folyadékot a lencsére és mutatóujjával finoman dörzsölje át körkörös mozdulatokkal a lencse mindkét oldalát.
- A lencse tisztítása után öblítse le még egyszer folyadékkal és helyezze a kontaktlencsetartó megfelelő tégelyébe.
- Zárja rá a kontaktlencsetartó tetejét és végezze el a bal oldali lencsével is a műveletsort.
Meglepődve tapasztaljuk, hogy régóta kontaktlencsét viselőknek-, akik nem nálunk tanultak be a lencseviselésre- is tudunk újat mondani ezzel.
A látásteljesítményünkben a nap folyamán enyhe változás szokott beállni. Az egyik befolyásoló tényező a bioritmusunk. Ez a szemünk teljesítményét is befolyásolja. Vérünk hormon- és cukorszintjének nagy szerepe van látásunk minőségében. És az is ha látásvizsgálat előtt egész nap a számítógép előtt dolgozott. A fokozott közelre nézés megterheli a szemlencsét a szemet és szemlencsét mozgató izmokat. A gép előtt kevesebbet is pislogunk, szemünket kevésbé nedvesíti könny. Így szárazak és fáradtak lehetnek, amely természetesen szintén befolyásolja a látásvizsgálat eredményét.
Tanácsaink:
- Látásvizsgálatra lehetőség szerint kipihenten és nyugodtan érkezzen.
- Sose menjen üres gyomorral vagy szomjasan.
- Tapasztalja ki saját bioritmusát, és olyankorra jelentkezzen be optometristájához, amikor fitt és kipihent.
- Alapbetegségeit-, ha van-, jelezze a szakembernek.
- Vigye magával korábbi vizsgálatainak, szemüvegének eredményeit, szembetegségeivel kapcsolatos leleteket.
- Jelezze, ha kontaktlencsét visel és vizsgálat előtt 24 órával vegye le!